Házi zöldfűszeres májas

Májkrém SK

25 deka csikremáj
2 ek zsír
1 csokor petrezselyem/lestyán/csombor/zellerlevél
1 tk margarin
só, bors igény szerint

A csirkemájakat tisztítás után zöldségekkel együtt tettem fel főni( ezekből a másnapi leves lett), majd kb 20 perc elteltével szétválasztottam őket, a leves főtt tovább, a májakat apróra kockáztam. A felmelegített zsírban megkapattam, hozzáforgattam az apróra vágott zöld leveleket, sóztam, borsoztam és villával még apróbbra törtem. Hozzákevertem a margarint, és egy éjszakára a hűtőbe tettem érlelődni. Másnap reggel friss házi kenyérre kenve ettük:

 

Harginak is nagyon ízlett:

Reggeli sertésnyelv

Főtt sertésnyelv-szeletek

Igazán finomat reggeliztünk ma reggel! Tegnap este két nyelvet tettem fel főni két fej fokhagyma és jó pár babérlevél társaságában. Kb 3 óra után (elaludtunk közben, de így legalább nem volt gond azzal, hogy kivárjam...) lehúztam a nyelvet borító hártyát, kicsit hűlni hagytam, majd pirospaprikába hemergettem és alufóliába csomagolva hűtőbe tettem. Reggel felvágva pirítóshoz ettük (H kisasszony sima kenyérhez), jó sok zöldséggel kiegészítve :)

Fél évről röviden

Megkísérelem a lehetetlent, az elmúlt fél évet összefoglalni diétás és hozzátáplálós szempontból is.

Ahogy az a héten ismét kiderült, Hargita nem nőtte ki az allergiát még,  így feleslegesnek tartom terheléses vizsgálatra vinni tavasszal. Egyetlen kiflit ettem meg (a lipóti pékségben váltig állították, hogy megnézték az allergia-listájukat és nincs rajta, hát mégis rajta volt), eszméletlenül kemény éjszakákat köszönhettünk neki, óránkénti kelés, görcsös összehúzódás, fájdalmas szelek stb, na meg az egy hónapja tartó kiütések, talán már csak 1-2 van belőlük. Szóval diétázunk változatlanul.

Dolgok, amiket felfedeztem:

ZAJIC hajdinapor - a nagy kedvecem, kávéba, főzelékhez, pudingfőzéshez, majdnem teljesen meleg tej íze van (már ha jól emlékszem, ugyanis lassan egy éve nem ittam tejet)

DM Alnatura pudingpor - a csokis és a vaníliás is tejpormentes, illetve ugyanezen márkának  van étcsoki krémje, ami olyan, mintha tejmentes nutella lenne, szuper! Azóta tudok kakaós csigát sütni megint.

Harginak is szoktam, csak neki nem kenem meg csokikrémmel (még csak azkéne, így is megy a harc, mert úgy vélem, hogy egy egy évesnek nem létszükséglete a nassolás...), hanem KAROBPORT teszek bele. Azt egyébként zabkásába és tejbe (vagyis inkűbb gyümölcsléba vagy hajdinatejbe) grízbe is szoktam.

Dr Oetker krémespor, szintén tejmentes és tej nélkül is el lehet készíteni.

Ráálltunk a saját kenyér sütésére is, azóta nem is ettünk mást. Vegabond TK tönkölylisztet használok hozzá, néha keverem kicsi sima liszttel is, nagyon jó receptjeim vannak,majd töltök fel párat!

Na és a lényeg, a PALEO-KONYHA, ami a megmentőnk, se tej (se gabona, de ezt nem tartjuk be teljesen) se semmi allergén és vééégre nem nekem kell trükköznöm a receptekkel, hanem sok-sok helyről tudok bogarészni, ha éppen nincs ihletem.

Kalcium-pótlásra is újabb bevált trükkjeim vannak, mégpedig a lenmag (olaj változatban is) és a mákolaj! Ez utóbbit a Pödör vállalkozás készíti, minden nap megeszünk mindannyian egy teáskanállal, Hargilin is imádja, úúgy cuppog hozzá, nagyon édes!

Az étkezéseink a lányom 13 hónapos korára kb így alakulnak:

Reggel ébredés után meghitt anyatejivás, majd amint sikerült összeszednünk magunkat, reggelizünk.

Hogy mit? Általában a meglehetősen mérsékelt sebességgel beinduló, reggelente nem túl gazdag fantáziám következtében az alábbiakat:

házi májkrém kacsamájból vagy csirkemájból és mangalicazsírból, kis margarinnal turbózva, zöldfűszerekkel

sága mini virsli (már pár hete fel sem kell kockáznom, megfogja és a 4 darab fogával szépen elrágcsálja (bár inkább úgy szakítja, mint az oroszlán a gazellahúst...)

házi kakaós/karobos csiga

zöldséges vagy gyümölcsös, esetleg virslis muffin

disznóvágást követően főtt nyelv, húsos hurka, kolbász - tudom, hogy kicsi még, de egyszerűen imádja, és ugye házi, tehát nem aggódom :) (na meg már megettük az összeset meg amúgy is böjt van...)

sült zöldségfalatok

gyümölcspüré - ha sietünk és nincs idő egy órát reggelizni a kis lajhárbébivel, aki egy órát szöszmög, ha önkézzel ehet, meg nézi a sirályokat, kutyákat, a szelet, ahogy forgatja a szélforgót stb...

zabkorpa- vagy búzadara hajdinatejben vagy gyümölcslében főzve, karobporral, vaníliáva, aszalt gyümölcsökkel vagy banánpürével

Hargita kb 10 hónapos kora óta étkezik mennyiségeket. Az ebéd volt az első étkezés, amin nem csak kóstolgatott, utána jött a tízórai, majd a reggeli, az uzsonna, mostanában kezd vacsorát is kérni.

A tízórai és az uzsonna általában kölesgolyó, tönkölybuláta és gyümölcs, néha SIÓ Vitatigris gyümölcspüré (szuper, hogy magyar és nincs benne semmi a gyümölcsön és a levén kívül!), hogyha le kell kenyerezni (pl most, hogy egy hónapig tüszős mandulával és vmi vírussal szenvedtünk, csak így tudtam beadni a gyógyszert, ebbe belekeverve) Pacific bébi gyümölcsital, szigorúan csak a dobozából, szívószállal hajlandó meginni! :D

Amit még nagyon szeret és néha a reggelihez kap pár kortyot, az az alább már említett zabkakaó, szerintem ebből bármennyit meginna, de csak max fél decit kap és azt is hetente kb 1-2 alkalommal.

Ebédelni is velünk ebédel, újabban kísérletezgetünk a paleo-konyhával, majd jönnek a receptek.

A BLW-nek hála, egyre ügyesebb!

 Január eleje óta egyedül eszik villával (gyümölcsöt, húst, krumplit, leveszöldségeket), kanállal pedig úgy, hogy én megmerítem és a kezébe adom, de próbálkozik már egyedül is! Azt hiszem, ez nagyon nagy szó egy alig 1 éves gyerektől. A születésnapja óta igényli az ivást is, addig cska anyatejet ivott. Már iszik vizet (nagyon szereti, főleg ha nincs szívószálas ital, mindig a vízre esik a választása), pohárból, üvegből szipkával, szipka nélkül és szívószállal is. Az ivást egyébként a kádban gyakorlojuk, ha egyedül fogja a poharat, azért még mindig leönti magát. De ráérünk ;)

Bevezettük a glutént is

Hargita rettentően fogzik, már-már végkimerülésig.Eleinte bulátát szerettem volna adni neki, de a sótartalma mindig visszatartott. Tegnap sikerült szép kovászos házikenyeret vennünk (tejmentes, Vekni!), annak a csücskét vágtam le és adtam neki egy pár falat körte után. Hatalmas élvezettel vetette rá magát, miután rájött, hogy ezzel tudja dörzsölni az ínyét. Kíváncsi vagyok, mennyi jutott a bendőjébe belőle.

Tejmentes babakeksz

A receptet a Flatcat, avagy a kutya vacsorája blogon találtam, de lementem, mert biztosan szükségünk lesz rá, már csak a glutén bevezetése miatt is. Nem mintha olyan rózsás volna a helyzet Hargita hozzátáplálásával, mint a legutóbbi bejegyzésemben leledző lelkendezésemből következne, ugyanis napokon keresztül semmit nem volt hajlandó anyatejen kívül enni.  Na, de inkább kezdem az elején, mert úgy érthetőbbek a folyamatok és majd a végén lesz recept is, ígérem!

Tehát ugye gondok voltak a kakival. Azt feltételeztem, hogy miután baracknak tűnő barackdarabokat találtam reggel a pelenkában, Hargita nem tudja megemészteni a szilárd ételt. A legkülönfélébb fórumokon igyekeztem választ, megoldást, megerősítést találni ezzel kapcsolatban. Mamamis anyukák szerint eleinte az ő gyerekük pelenkájában is ott figyelt a cucc. BLW-s szaktanácsadó szerint emészt ő, csak ez a képesség lassan éri el a felnőttek szintjét. Háziorvos szerint ez nagy baj, fennállhat a fruktóz-intolerancia gyanúja (hajtépés...). Kaptunk beutalót a BGYK gasztroenterológiára (időpontot meg novemberre...), hogy a fruktóz- és a tehéntejfehérje-érzékenység kiderüljön. Előbbire azt hiszem, feleslegesen várunk, nyilván nem kivitelezhető, hogy addig nem adok neki semmit enni és őszintén szólva a szaktanácsadónak jobban hiszek, mert azétr hiába doki, de nem táplálkozási szakértő... Egyébként a beutaló mellé tanácsokat is kaptunk, hogy akkor csak zöldséget egyen (főzzem sóval-cukorral, hogy jobban elfogadja - mondjuk nekem ettől borsózott a hátam, én sem eszek cukrot, neki meg főleg minek adjak??? Nem lóverseny ez, kérem, túléli, ha pár héttel később eszik csak...) Na, mindenesetre főztem krumplit. Édes volt, ahogy játszott vele, trancsírozta, dobálta és fintorgott, ha véletlenül a szájához ért. Azért valamennyit lenyelhetett, mert másnap ott figyelt a bugyorban. De jó pár napig nem evett annak ellenére, hogy dél körül, amikor én is ettem, zöldséggel kínáltam, délután a kedvenc gyümölcseivel. Ma sikerült 3 falat körtét lenyelnie, mivel fáj a foga (ami egy külön történet, de lehet, hogy a nem evéssel összefügg), szerintem rájött, hogy a két ínyével tud rágni! Még egy apró hír: arra is rájött a kis ügyes, hogy ha elengedi a tárgyakat, azok leesnek, így sok krumpli kaphatott agyrázkódást, útban a padló felé :D Kíváncsi vagyok, mi lesz így az asztalnál evésből...

Na és a recept!

Tej- és tojásmentes babakeksz

Hozzávalók két tepsihez

• 20 dkg bio rétesliszt ( vagy 10 dkg bio teljes kiőrlésű búzaliszt átszitálva+10 dkg bio simaliszt)
• 60 gr extra szűz olívaolaj (helyettesíthető napraforgó- vagy kukoricacsíra olajjal is),
• 30 gr fruktóz (vagy méz, esetleg nádcukor),
• 50 gr finomra reszelt, hámozott alma (de lehet villával áttört banán, reszelt körte, őszibarack is),
• fűszer (jelen estben 3 ág kakukkfű levélkéi letépkedve, mozsárban összezúzva, ami helyettesíthető a baba kedvenc fűszerével),
• 1 mk borkő sütőpor (opcionális)

Az összegyúrt hozzávaókat 20 perc pihenés után 180 fokos sütőben kell megsütni, kb 8-10 perc alatt.

A keksz szellemi atyjának (anyjának) instrukciói:

"8 hónapos kor után adható fruktózzal, egy éves kor után mézzel. (amennyiben nem bio lisztet használunk, ne legyen benne teljes kiőrlésű egyáltalán 1 éves kor alatt!)
Ennek a keksznek a tésztája egyébként sütőpor nélkül kicsit tömör, olyan nyammogni való, ezért nem is szerencsés belőle vastagabb darabokat gyártani. De lehet borkő sütőport is adni a tésztához, akkor az állaga kicsit levegősebb lesz, jobban hasonlít majd a babakekszekhez. Ez bioboltban, drogériákban kapható, foszfátmentes sütőporként kell keresni."

 

Működik! avagy BLW 2.1

Határozottan állíthatom, hogy az én kis Icipicim táplálkozik. Nem csak úgy szopizik, nem csak csecsemő a szó szoros értelmében, hanem szilárd ételt fogyasztó kisded! Immár negyedik napja pusztítjuk a hazai barackállományt egyre aktívabban. Ma szinte teljesen megette a magáét délután, kb egy órával az ebéd-szopi és másfél órával az uzsi-szopi között. Természetesen evés után is megkínálom mindig, hátha szomjas. El is fogadja, de láthatóan csak a szomját oltja az anyatejjel.

Az ivásról: Gondoltam, gyümölcslevet is adok neki próbaképp, pár kortyot tízórai előtt. Vettem a drogériában Kecskeméti babitalt (fogalmam sincs, hogyan kell levet készíteni), amikor bontottam fel, valami belső sugallat folytán megnéztem az összetevőket. Cukrot tartalmaz!!! Nem simán a gyümölcsben lévőt, hanem konkrét cukrot. 4 hónapos kortól ajánlják, ehhez csak gratulálni tudok. Végül én ittam meg. Ez ismét megerősített abban, hogy semmiféle előre elkészített élelmiszert nem adok neki, ami helyett valahogy én is tudok készíteni. MAjd lereszelem és átpréselem az almát vagy főzök citromfűteát. Valamit csak kitalálok!

A múltkor egy ingyen-kuponnal vettem egy bébiételt, gluténeset, hogy ha majd, akkor elsőre ne kelljen töprenkednem, mit is adjak, hogyan vezessem be a glutént, erre itthon vettem észre, hogy tej bizony van benne. Nesze neked, sasszemű anyuka.... Bele kell még ebbe a bébiétel-vásárlásba rázódnom.

Találtam viszont a Bren.donban tejmentes babakekszet. 995 forint egy egészen nagy csomag. Mostanában a gluténnel vagyok elfoglalva. Valamit ki kell találnom, mert csak be kell vezetni valahogy.

BLW - hozzátáplálási kísérleteink 1.

Hargita élete első hat hónapjában - illetve 2 hetes kora óta - kizárólag anyatejet kapott. (Sajnos a kórházból úgy jöttünk haza, hogy jól betápszerezték, be volt sárgulva és szopizni sem tudott, de 2 hét véresen kemény munkával megtanultuk, hogyan is juthat legegyszerűbben az anyatejhez. Addig fejve kapta tápszeres kiegészítéssel és minimális szopival. 15 napos volt, amikor elhagyhattuk a cumisüveget. Azóta nem is használtuk!)
Mivel végig igény szerint szoptattam - bár élete első négy hónapjában ő igényelte a rendszert és szinte percre pontos négy órás periódusokat alakított ki magának, azt követően azonban a foga és az érdeklődésének felélénkülése változtatott a helyzeten - úgy gondoltam, az igény szerinti hozzátáplálást (BLW, azaz baby led weaning) fogom választani, hiszen feleslegesnek érzem a pépekkel való pepecselést, amit az én csecsemőkoromban találtak ki a 2 hónapos babáknak. Hargita már majdnem teljesen egyedül ül, kis segítséggel hosszú ideig képes egyenes háttal ülve maradni, tud ülve játszani.

A BLW lényege, hogy hagyjuk, a baba a saját ütemében fedezze fel a szilárd ételek világát, azaz biztosítunk minden feltételt ahhoz, hogy a közös családi étkezéseken részt vehessen, megismerkedjen az ételek színével, illatával, anyagával és ha akar, akár az  első pillanattól fogva az ízükkel is. Nem tömködjük erőszakosan a szájába az ételt, nem aggódunk, mennyit is evett, hogy nem szeret bizonyos ételeket, hanem kivárjuk, hogy maga kezdeményezze az étkezést, a szoptatás folyamatos fenntartása mellett annyi szilárd ételt egyen, amennyire fel van készülve a szervezete. Mivel nem szeretném elválasztani, így mindig a szoptatást követően fogom kínálni őt.


Körülbelül két hónapos kora óta rendszeresen szagoltatok vele dolgokat. Zöldséget-gyümölcsöt, főve, nyersen, pucolás közben, készételként. Vannak illatok, amiket láthatóan szeret és olyanok is, amikre fintorog.

Először a kellemest a hasznossal elv alapján egy megmosott, lehántolt almát adtunk neki. Szépen a két keze közé fogta és kellemes morgással nyugtázta, hogy jól dörzsöli a viszkető ínyt. Ez egészen pontosan öt napja történt. Valójában azóta sem tudtunk tovább lépni, így marad az alma a kezek között.

 

 Próbáltam hosszú szeletekre vágott répát adni neki, de szegénykém teljesen megzavarodott, egyik kezéből a másikba teszegette - aztán rájöttem, hogy ragadt és az nem tetszett neki. 

Tegnap brokkolit ebédeltünk, abból is kapott, le is ment egy kis darab a nagy pacsálós játék végén, majd pár másodperc múlva öklendezve visszajött. (Valamennyi azért lement, mert másnap reggel a kakiban félreérthetetlen kinézetű darabkák figyeltek.)

Ma pedig almát evett ismét, s ahogy az ínyével dörzsölgette, levált egy kis darab, ami végül kecsesen kicsusszant, kilökődött a szája szegletében. 

Egyelőre úgy döntött a családi tanács, hogy maradunk az almánál, mást nem adunk, nehogy elvegyük a kedvét az evéstől. Úgyis szörnyen fogzik, hátha a kemény gyümölcs felszíne jót tesz neki. Ráadásul ahogy dörzsöli, a levét biztosan lenyeli, talán az segít hozzászokni az új ízhez! Tejecske pedig hála a jó Istennek, bőven van még.